Sziasztok! Ebben a bejegyzésben Japán halfajairól olvashattok.

Első halunk a japán medaka más néven rizsponty.

A japán medaka (Oryzias latipes) ,  egy kis sugarasúszójú hal. A rizsföldeken gyakran előforduló Oryzias név a rizs oryzias általános nevéből származik. A színezése a természetben a barnától a krémfehérig vagy a sárgásig terjed, de különféle színű és mintázatú díszformákat is nemesítettek. A hátúszóban 6-7 lágy, az anális úszóban 15-21 lágy sugár található. Egyedei akár 4 cm hosszúra is megnőnek. Fogságban két évig, vadonban 3-4 évig élnek.

Második halunk a kilenctüskés pikó.

A kilenctüskés pikó (Pungitius pungitius) a sugarasúszójúak  osztályának a pikóalakúak  rendjébe, ezen belül a pikófélék  családjába tartozó faj.

A hal testhossza 5-7 centiméter, legfeljebb 9 centiméter. Feje és teste pikkelyek nélküli. A teljesen kifejlett oldalvonal mentén és a faroknyélen körülbelül 10, gyengén ék alakba rendeződött csontlemezke van. A kilenctüskés pikónál a torokrész és mellrész az ívás időszakában a barnától a fényes feketéig változó színt kap. Hátán általában 9 tüske található, de vannak 12 tüskés példányok is.

Ezt a két halat nem eszik meg , de lássunk most egy ehető halat!

Következő halunk a japán sárgafarkú hal.

A japán sárgafarkú (Seriola quinqueradiata) a tüskésmakréla-félék  családjába tartozó halfaj.

A halat nagyra értékelik Japánban, ahol hamachinak vagy burinak hívják. Ezeket főzve vagy nyersen fogyasztják, és szezonális kedvencek a hidegebb hónapokban, amikor a húsnak magasabb a zsírtartalma. Az elfogyasztott hal egy részét vadon fogják, de jelentős részét tenyésztik (körülbelül 120 000 tonna évente). 

Szintén japán hal a koi ponty.

Ez hazánkban is népszerűhdíszhal.

A koi ponty, japánul nisikigoi 錦鯉, szó szerint „brokátponty”, rövidebben koi-hal a ponty (Cyprinus carpio) egy háziasított alfaja. A japánban a koi vagy összetételekben a goi pontyot jelent. Mivel a koi azonos alakú egy szeretetet, vonzódást kifejező szóval, a koi ponty a szeretet és a barátság jelképe Japánban. Díszhalként tavakban vagy vízkertekben tartják.

A koinak számos változata létezik, amelyek eltérnek színezetükben, méretükben és mintázatukban. A leggyakoribb színek a fehér, a fekete, a piros, a kék, a sárga és a krém. A koi egyes fajtáinak pikkelyzete az európai tükörpontyéra hasonlít.

Egyébként a  legnagyobb magyar koi egy 25 kiló körüli példány volt!!

Ötödik japán hal a fugu ( tudom, érdekes neve van ) .

A fugu (フグ; Hepburn: fugu^?) japán szó jelentése folyami hal, mely a gömbhal nevét és a hal húsából készített japán ételt is jelenti. Az étel készítésére a gömbhalfélék közül felhasználják a Takifugu, a Lagocephalus és a Sphoeroides nemekbe tartozó fajokat. A gömbhal helyes elkészítése a szervezetében előforduló halálos méreg miatt fokozott körültekintést és gyakorlott szakácsot igényel. Veszélyessége miatt az egyik legismertebb misztikus étke a japán konyhaművészetnek. Fogyasztói számára talán éppen e veszéllyel való játék, a felfokozott adrenalinszint és a halál lehetősége jelenti a gömbhal igazi élvezeti értékét.

Japán hal továbbá az odontamblyopus lacepedii ! :)

Az Odontamblyopus lacepedii  a sügéralakúak  rendjébe tartozó faj.Ez a hal legfeljebb 30 centiméter hosszú. 30-34 csigolyája van. Mellúszóinak sugarai szabadok és selymesek. Farokúszója hosszú. Pikkelyei a fejbe és a testbe be vannak ágyazódva. Szemei kezdetlegesek, és bőr fedi őket. Alsó ajka alatt, néhány rövid tapogatószál látható.

Hetedik halunk a barnasávos bambuszcápa.

A barnasávos bambuszcápa (Chiloscyllium punctatum) a porcos halak osztályába tartozó faj.Átlagos testhossza 82-105 centiméter, maximális mérete 121 centiméter, nőstény általában nagyobb, mint a hím. Szürke alapon fekete csíkos, de többféle mintázat is létezik. Állkapcsában 244 apró tompa fog található amelyek simák és karcmentesek.

Nyolcadik halunk az álmacskacápa.

Az álmacskacápa (Pseudotriakis microdon) a porcos halak  osztályába, a kékcápaalakúak  rendjébe és álmacskacápafélék  családjába tartozó Pseudotriakis nem egyetlen faja.Testhossza 270-300 centiméter. A hím mérete kisebb. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. 

Kilencedik halunk az Eptatretus burgeri.

Az Eptatretus burgeri a nyálkahalak osztályába tartozó faj. Maximális testhossza 60 cm. Hat pár kopoltyúnyílása van.

A nyálkahalakat általában fogyasztás céljára nem használják, de ez a faj Japánban és a Koreai-félszigeten ételként szolgál.

Bőrét Koreában feldolgozzák „angolnabőrré”, és világszerte exportálják.

Köszönöm, hogy velem tartottatok ebben a bejegyzésben, sziasztok!